Megjelent a könyv

Örömmel értesítek mindenkit, hogy könyvem a boltokba került.



A borítón a jokohamai konzulátus bejárata látható (XIX. század vége)

Japánban illetve Távol–Keleten élt vállalkozóink életét és működését mutatom be. Könyvem főszereplői érkezési sorrendben, zárójelben az ott töltött évek szerint a következők:
  1. Kuhn Moritz, Maurice Montague Kuhn, M.M. Kuhn , クーン・モーリツ (1868-1901). Műkereskedő
  2. Kuhn Arthur, アーサー・クーン or クーン・アーサー (1870-1913). Műkereskedő
  3. Komor Szigfrid, コモル・シグフリード (1887-1935). Műkereskedő
  4. Komor Izidor, コモル・イジドル (1893-1919 és 1934-1942). Műkereskedő
  5. Komor György, George Komor, ジョージ・コモル (1897-1976). Műkereskedő
  6. Elked Antal, エルケド・アンタル (1899-1942). Bankár
  7. Sikos János,  ジョン・シコシ (1922-1968). Mérnök
  8. Metzger Nándor, Watanabe Metzger Nándor, Ferdinandus W. Metzger, フェルヂナンド・メツゲル (1932-1946). Tolmács, kereskedő, tudósító, orientalista, szótárkészítő, diplomata
  9. Nagy József, Don Guiseppe Nagy, ヨゼフ・ナジ (1935-1990). Szalézi szerzetes tanár, mérnök
  10. Haár Ferenc, Francis Haár, ハール・フェレンツ (1939-1959). Fotográfus művész
  11. Haár Irén, ハール・アイリン, ritkán ハール・イレーヌ (1940-1959). Étterem tulajdonos

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

The First 50 Years of Japanese-Hungarian Commercial Relations

Chapters from Sándor Kiss's book In Allurement of Japan Book Presentation for Josai University at Budapest Business School on 17 of February, 2017 Hungary and Japan had some similarities in foreign trade during the period from 1860 to 1880. Both countries were inexperienced, Japan for her isolation and Hungary for her subservience under Austria . But following the Meiji restoration in 1868 and the Austro-Hungarian Compromise ( 妥協 ) in 1867, both countries were able to engage in international trade, sending their goods and products onto the world market. As newcomers, both countries had much to learn. Their competitors were shrewd, calculating traders hungry for profit. It would take decades for both countries to become equal trading partners. Both Japan and Hungary paid a heavy price for lack of practice. There is one more shared characteristic: namely that Japan and Hungary began modernizing their economies about the same time as well. State relations
További információk

Ki van a borítón?

Többen kérdezték, hogy ki az a jó kiállású bajszos személy a könyv borítóján? Flesch Aladár császári és királyi konzul áll a jokohamai konzulátus főbejárata előtt. Flesch Alfréd Aladár 1859-ben született Budapesten. Édesapja Flesch Mór termény nagykereskedő volt, aki 1878-ban vette meg az ún. Generáli székházat (Dorottya utca 10.) és természetesen fia is itt lakott.  1926-ban Bécsben hunyt el. Jogtudományi végzettséget szerzett és felvették a monarchia Külügyminisztérium ába. Diplomata pályára került. Karrierje Alexandriá ban indul 1882-86, és ezt követően szolgálati helyei Odessza , Bombay , Bukarest , Berlin . 1894-ben, amikor Kreitner Gusztáv váratlanul meghalt, akkor nevezték ki Jokohamába. 1900-ban rendelték vissza Budapestre és szolgálataiért a császár nemesi címet adományozott neki és családjának. Ekkor vette fel a borsai nemesi előnevet, Alfréd Aladár Flesch von Borsa . Következő szolgálati helye főkonzulként Chicago volt, de két év múlva hazatért Japánban szerzett
További információk

Miről szól a könyv?

A magyar-japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szól ez a könyv. 1869-től 1959-ig, azaz kilenc évtized, történéseit írja le részletesen a szerző, de bevezetésként bemutatja az azt megelőző időszakban ott járt magyarokat és tevékenységüket is. A szerző szokatlan nézőpontot választott a téma bemutatására, mert összefonta az ott élő és működő magyarok tevékenységét a világpolitikai történéseivel, nem feledve az államközi kapcsolatok építésének állomásait sem. A történet a szereplők szemszögéből időrendben halad, az ő tevékenységük van előtérben, de háttérként az olvasó megismerheti a vállalkozásra ható változó történelmi környezetet is. A történet Marco Polo utazásával és indul. Tőle értesülnek a művelt európaiak Zipangu ról és népéről, valamint Kubilaj kán a szigetország ellen indított sikertelen hadjáratairól. 150 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a portugálokat a rossz irányú szelek 1543-ban Tanegasima, Dél-japáni szigetére sodorja, akik azonnal kereskedni kezdtek a he
További információk